Nagy Imre > Október 23. - wyw.hu

Kaposváron született. Apja uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga, távírdai munkás volt. Négy év gimnázium után kitanulta a géplakatosszakmát. 1915-ben behívták katonának, a következő év nyarán orosz hadifogságba esett. 1918 júniusától a Vörös Gárdában harcolt a polgárháborúban. 1920 februárjában belépett a bolsevik pártba, majd 1921 márciusában hazatért Magyarországra. Szülővárosában magántisztviselőként helyezkedett el egy biztosítótársaságnál. Részt vett az MSZDP helyi szervezetének a munkájában, de 1925-ben kizárták a pártból. 1925-ben az MSZMP egyik alapító tagja volt. 1927-ben rövid időre letartóztatták, szabadulását követően Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal visszatért Magyarországra...

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, 1958. június 16.) magyar politikus, kormányfő, egyetemi tanár, az MTA tagja, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Magyar Elektronikus Könyvtár - Nagy Imre rövid életrajz. Kaposváron született 1896-ban. Négy év gimnázium után kitanulta a géplakatos szakmát. 1915-ben behívták katonának, a következő év nyarán orosz hadifogságba esett; a Vörös Gárdában harcolt a polgárháborúban. 1920-ban belépett a bolsevik pártba, majd egy év múlva hazatért Magyarországra. Itthon részt vett az MSZDP munkájában, de 1925-ben kizárták. Alapító tagja lett az MSZMP-nek. 1927-ben rövid időre letartóztatták, szabadulását követően Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal visszatért Magyarországra. 1930-ban küldöttként érkezett Moszkvába a KMP kongresszusára, ahol 1945-ig maradt.

Kaposváron született 1896-ban. 1912-ben azonban abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, és 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, s ezután iratkozott be a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és a Vörös Gárdában harcolva részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán...

Az Emlékház teljes felújítása 2008-ban, a mártír miniszterelnök kivégzése 50. évfordulójának tiszteletére valósult meg Mink András történész forgatókönyve és Rajk László építész látványterve alapján. A Nagy Imre emlékház címe: 1026 Budapest, Orsó utca 43. A nyitva tartással kapcsolatos információkat megtalálod az emlékház weboldalán.

Orbán Viktor - Nagy Imre újratemetése 1989.07.16. A teljes videót megtekintheted a YouTube-n.

Egy titkos állambiztonsági parancs nyomán indult el 1988 júniusában Nagy Imre és '56-os mártírtársai sírjának felkutatása. A munkában részt vevõ fõtiszt lapunkban közölt visszaemlékezésében leírja, hogyan jutott be egy napra a BM páncélszobájába, hogy fellelje a hevenyészett térképeket, az 1957-58-as temetések szigorúan konspirált jegyzõkönyveit, s a tanúk meghallgatásakor hogyan kellett áttörnie a titkolódzás falát.

Ma este az ítélethozatallal fejeződik be a Nagy Imre-per 52 órás hanganyagának lejátszása Budapesten, a Centrális Galériában. A teljes per egyhetes lejátszásának pénteki napján a hangfelvételen azt mutatták be, hogy Maléter Pállal szemben kihallgatták Molnár Józsefet, aki az angol katonai attasé sofőrje volt a forradalom alatt. Itt azt próbálták bebizonyítani, hogy Maléter nyugati hatalmakkal, így Nagy-Britanniával igyekezett felvenni a kapcsolatot, ami a bíróság álláspontja szerint a szocialista államrend megdöntését célozta.

Sajtótájékoztatón mutatták be a fél évszázaddal ezelőtti Nagy Imre-per dokumentumainak digitalizált változatát a Magyar Országos Levéltárban (MOL) pénteken.

Vida Ferenc, a Nagy Imre miniszterelnököt halálra ítélő népbírósági tanács elnöke a rendszerváltás után, halála előtt közvetlenül sem bánta meg döntését. 1989-es nyilatkozataiban határozottan tagadta, hogy instrukciót kapott volna az ítélet végkimenetelét illetően a Magyar Szocialista Munkáspárt akkori vezetőjétől, Kádár Jánostól. Ugyanígy azt sem ismerte el, hogy a párt legfelső vezető plénuma, a politikai bizottság vagy az akkori kormány irányította bírói tevékenységét, amelynek során a népbírósági tanács ellenszavazat nélkül halálra ítélte Nagy Imrét, Maléter Pál volt honvédelmi minisztert és Gimes Miklóst, a november 4. utáni ellenállás szervezőjét.

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével! - YouTube video