1956-os forradalom és szabadságharc > Október 23. - wyw.hu

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Ötven év távlatából nehéz, szinte lehetetlen az egykori események minden részletére pontosan visszaemlékezni. Még akkor is, ha az MTI munkatársai az 1956. évi október 23-ai forradalom kitörésének napjától véres leveréséig, majd a megtorlás heteiben is minden lényeges eseményen, megmozduláson részt vettek, és azokról objektíven tudósítottak. Az emlékek elhomályosultak, betemette őket az idő, az események egykori tudósítói, beírói, sokszorosítói, futárai közül sajnos, már csak kevesen vannak közöttünk. Akik pedig még élnek, azok sem emlékeznek minden részletre egyformán. Évtizedek mulasztását pótolva - fiatal lelkes kutatók, Wéberné Zsikai Mária és Andreides Gábor bevonásával - megkezdődött ugyanis e korszak MTI-történetének kutatása és feldolgozása...

A II. világháborút követően Magyarország a Szovjetunió megszállási övezetébe tartozott, amely fokozatosan hozzásegítette a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez és – a baloldali szociáldemokratákkal egyesülve Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven – a sztálinista típusú egypártrendszerű diktatúra bevezetéséhez, amely 1949-re teljesedett ki.

Az 1956-os magyar forradalom a közelmúlt történelmének kiemelkedõ szabadságharca, melynek tizenévesek és egyetemisták álltak az élére. Olvassa el az õ személyes történeteiket a túlélésrõl, menekülésrõl és az újrakezdésrõl! Küldje be most Ön is történetét, hogy mindez ne merüljön feledésbe!

Szakolczai Attila - Az 1956-os forradalom története. Történelem, helytörténet/Magyar történelem 1946-1989. Magyar Elektronikus Könyvtár.

Az 1956-os forradalom idején alakult, illetve újjáalakult pártok listája (az állampárt a forradalom kitörésekor a Magyar Dolgozók Pártja volt)

A magyar forradalom hírére a nyugati országok számos városában szovjetellenes jelszavakkal vonultak ki a diákok az utcákra és a szovjet követségek elé. A római pápa a világ katolikusait imára szólította a felkelés győzelméért. Számos országból érkezett vér, gyógyszer és élelmiszer a Magyar Vöröskereszt számára. A magyar forradalom melletti legnagyobb rokonszenvtüntetések és a legnagyobb segélykampány Lengyelországban volt. A keleti blokk többi országának keményvonalas vezetése megpróbálta csírájában elfojtani a magyarországihoz hasonló felkelést. Ennek ellenére Romániában komoly megmozdulásokra került sor.

1956. október 24-én a szovjet Politbüro megtárgyalta a lengyelországi és magyarországi politikai eseményeket. Egy budapesti delegáció jelentette, hogy a helyzet nem olyan súlyos, mint amilyennek látszik. Hruscsov kijelentette, hogy az, hogy Gerő Ernő pártfőtitkár október 23-án beavatkozást kért, azt jelezte, hogy a magyarországi kommunista pártban még megbízik a nép. Emellett a tiltakozásokat nem ideológiai harcnak látta, hanem az alapvető közgazdasági és szociális kérdések megoldatlansága miatti felzúdulásnak.

A következő lista az 1956-os forradalom harcaiban résztvevő, a forradalmat követő megtorlás során kivégzettek, vagy börtönben meghaltak nevét tartalmazza. A halálos ítélet fő indoka a meghozott ítéletekben nem minden esetben az 1956-os tevékenység volt. Nagy Imre kivégzett miniszterelnök újratemetésekor, 1989. június 16-án a Hősök terén tartott megemlékezésen Mensáros László, Rékasi Károly és Orosz Helga 235 kivégzett nevét olvasta fel a tömegnek – de már ekkor világos volt, hogy a lista valójában hosszabb. Zárójelben az 1956-os tevékenység helye vagy módja és a kivégzés ideje. A lista nem teljes.

Az 1949-es alkotmány úgy intézkedett, hogy a régi közigazgatási szervek helyett, szovjet mintának megfelelően megyei, járási, városi, községi, s a városokon belül pedig kerületi tanácsokat kell választani. A tanácsrendszerre való áttérés keretében módosult az ország közigazgatási rendszere. Az 1923-ban kialakított 25 vármegyét 1950. január 1-jei hatállyal 19 megyévé alakították át...A kiépült kommunista állam által felépített terrorrendszer eszköze a Belügyminisztériumnak az a testülete volt, amelyet előbb Államvédelmi Osztálynak (ÁVO), majd később Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) neveztek...

1956. október 22-23., hétfő-kedd - A műegyetemi hallgatók október 22-ről október 23-ra virradó éjszaka nagygyűlést tartanak, csatlakoznak a szegedi egyetemi hallgatók határozatához, és a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (DISZ) otthagyva megalapítják saját Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) szervezetüket. Megegyeznek egy akcióprogramban is, amelyet rövid időn belül a párt és a kormány vezetői elé kívánnak terjeszteni. Ez az akcióprogram képezi az alapját a forradalom általános követeléseinek.

Forrás: Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848-2004 Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004 109-113. o. - Hegedűs-kormány, Nagy Imre második kormánya, Az első Kádár-kormány.

Nagy Imre, Rajk László, Gerő Ernő, Maléter Pál, Rákosi Mátyás, Hegedüs András, Kádár János...

A Magyar Szabadságharcos Rádió arhív felvétele a YouTube-on.