Top 40 legnépszerűbb link > Október 23. - wyw.hu

SuliHáló - Iskolai forgatókönyvek - Bánfalvi Krisztina által összeállított műsor.

SuliHáló: Összegyűjtöttünk néhány korabeli fényképet. Díszlethez, kivetítésekhez szabadon felhasználhatóak!

Megjelent a Magyar Távirati Iroda Kor-képek címmel, 2004-ben indított fényképalbum-sorozatának harmadik kötete. A sorozat felvállalt célja az, hogy évről évre folyamatosan és kronologikusan átfogó válogatást adjon közre a Magyarországra vonatkozó digitalizált történelmi fotók legjavából. A mostani, harmadik kötet időhorizontja a teljes 1956-os év: az album nemcsak a forradalom napjaiban készült fotókat, hanem a forradalmat megelőző hónapok történéseit rögzítő fényképeket, illetve a forradalom leverése utáni időszakból fellelhető sajtófotókat is tartalmazza. A Kor-Képek 1956 főszerkesztője Féner Tamás, a korszakot felnőtt fejjel megélt fotóművész.

Rendszerünkben igényei szerint válogathat az MTI Zrt. fotószerkesztőségének friss belföldi és a velünk szerződésben lévő külföldi hírügynökségek képkínálatából. A naponta kiadott kb. 250 belföldi és 100 külföldi vonatkozású fotó megörökíti a politikai, kulturális és sportesemények legfontosabb és legérdekesebb pillanatait. A 'Friss' adatbázisban az elmúlt 1 hét fotóit találja. Az MTI Zrt. fotóarchívuma az elmúlt 80 év hazai és külhoni történéseinek páratlanul gazdag dokumentumtára. Fotóarchívumunk 'Archív' mappájában közel egymillió digitalizált kép közül választhat.

A Magyar Távirati Iroda fotóarchívuma az elmúlt 80 év hazai és külhoni történéseinek páratlanul gazdag dokumentumtára. A több mint 12 millió fényképet őrző hatalmas „fotómúzeum” gyűjteményéből, a forradalom eseményeit ábrázoló fotók közül válogattunk. Az interneten keresztül is elérhető digitális Fotobankunk már csaknem hétszázezer felvételt tartalmaz. 2006. október 1-jétől több mint 3000 db 56-os felvételt teszünk ki a „kirakatba”. Ezek közül természetesen nem mind szól a forradalom és szabadságharc eseményeiről, hiszen a teljes naptári évben készült fényképekből szemelgettünk.

Anyák Napi Képeslapok, Anyák Napi Műsor, Anyák Napi sms -ek, logók, Anyák Napi Versek, Anyák Napja, Húsvét, Húsvéti Képeslapok, Húsvéti locsolóversek, Húsvéti receptek, Húsvéti SMS, Karácsony, Karácsonyi ajándék, Karácsonyi csengőhang - Mobil háttér, Karácsonyi film, Karácsonyi háttérkép, Karácsonyi képeslap, Karácsonyi mese - Mesekönyv, Karácsonyi recept, Karácsonyi sütemény, Karácsonyi utazás, Képeslapküldés - Képeslapküldők, Május 1., Névnapi képeslapok, Nőnap, Nőnapi képeslap, Pünkösd, Szilveszter - Újév, Szilveszteri buli itthon, Szilveszteri ital, Szilveszteri Party Szervizek, Szilveszteri receptek, Szilveszteri utazás, Szilveszteri-Újévi képeslap, Szilveszteri-Újvi SMS, Születésnap - Névnap, Szülinapi képeslapok, Télapó - Mikulás, Télapó - Mikulás film, Télapó - Mikulás háttérkép, Télapó - Mikulás játékok, Télapó - Mikulás jelmezkölcsönző, Télapó - Mikulás képeslap, Télapó - Mikulás mese, Télapó -Mikulás vers, Tűzijáték - petárda, Valentin nap, Valentin nap - Szerelmes versek

Szakolczai Attila - Az 1956-os forradalom története. Történelem, helytörténet/Magyar történelem 1946-1989. Magyar Elektronikus Könyvtár.

1956-os hanganyagok - '56-os rádióbeszédek az mti honlapján.

50 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc. Az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történései.

Válogatás az 1956-os forradalom tüntetéseinek jelszavaiból. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1956. október 23-án évek óta fokozódó társadalmi elégedetlenség jutott el forrpontjához. Október 23-a nemzeti ünnep. Egy ország ünnepe. 1956. október 23-a távoli és közeli is egyben. Érintve vagyunk. A nap cselekvő részesei közül sokan itt vannak még közöttünk. Apák, anyák, nagyapák, nagyanyák.

Az 1956-os magyar forradalom a közelmúlt történelmének kiemelkedõ szabadságharca, melynek tizenévesek és egyetemisták álltak az élére. Olvassa el az õ személyes történeteiket a túlélésrõl, menekülésrõl és az újrakezdésrõl! Küldje be most Ön is történetét, hogy mindez ne merüljön feledésbe!

délmagyar.hu - Történelem Kvíz - A kvíz szerzője: Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola, Szeged

"...A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (...) Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat."- írja A magyarok vére című írásában Camus.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Budapest, 1956. április 23. A Magyar Távirati Iroda székháza a Naphegyen. MTI Fotó: Papp Jenő

Az 1956-os forradalom mellett fegyvert fogó „Pesti srác” a forradalom egyik közkedvelt jelképe. A korai Kádár-korszak terminológiájában a pesti srác kitétel egyenlő volt a huligánnal. 1956 fiatal nemzedéke, akik már a kommunista diktatúrába szocializálódtak, sok visszaemlékezés szerint szívesebben fogott fegyvert, mint az idősebbek. A legtöbb pesti srác a lakosságának erős nemzeti érzelméről már akkor is régóta híres Ferencvárosban harcolt, a Corvin közben, illetve a kerület többi ellenállócsoportjában...A „Pesti srác”-okhoz fűződő klasszikus magyar vicc, hogy: „Miért támadnak a szovjetek mindig hajnalban? Mert a gyerekek akkor még alszanak”.

Az FF56! interaktív képregény, mely vegyíti a gazdag, történelmileg pontos elbeszélést a személyesen átélhetõ játékkal. Tanulj ezen a lebilincselõ történeten keresztül, amint az a szó szoros értelmében Budapest utcáira visz, hogy hõsi jellemek oldalán küzdhess, akik a lehengerlõ túlerõ ellenére harcba szálltak Magyarország szabadságáért. Az FF56! oktató célú játék, hatásos látványvilággal, amellyel egyszerûen élmény játszani. A lehetõség, hogy irányítsuk a szereplõket és felderítsük velük a „történelmileg pontos, montázs-szerû” környezetet nem csak interaktív élményt jelent, hanem lebilincselõ és üdítõ is egyben. Le a kalappal a Lauer Learning csapata elõtt ezért a nagyszerû teljesítményért, mellyel hozzájárultak az 56-os megemlékezésekhez!

1956.mti.hu - 1956-os röplapok, képgaléria. Sztrájkfelhívás, "Jelszavaink" (október 23.)...

Október 23-i programok, Október 23. szállásajánlatok, utazás - ÚtiSúgó.hu

Állami ünnepünk 2011. október 23. Programok, események Budapesten. Nemzeti ünnepünk az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetére, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napjára emlékezik. 1991 óta ez a nap állami ünnep.

"Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest" énekelte 56 után az FdG Triest olasz zenekar a dalt, amely a magyar forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket. A megható szerzeményt aztán néhány éve feldolgozta a szintén talján Aurora együttes, és produkciójuk hihetetlen népszerűsére tett szert a különböző videómegosztókon.

Mozi-DVD.hu - 56 csepp vér - magyar rockmusical 2007. Rendező: Bokor Attila. Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának. A faluban rendszeresek az összetűzések, csetepaték a helyi ávósok és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal helyi plébános, Lőrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet. 1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez. Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal...

Mozi-DVD.hu - A Nap utcai fiúk DVD. Az 1956-os forradalom emblematikus mozzanata az úgy nevezett „pesti srácok” harca, akik puszta kézzel szálltak szembe a világhatalom páncélosaival. Rendező: Szomjas György, Író: Kertész Ákos

Az 1956-os forradalom idején, illetve a forradalmat követően számos olyan hír, esemény terjedt el a köztudatban, amelyek valószínűleg nem igazak, vagy ma is vitatottak.

A Szegedi Egyetem diákjai október 20-i gyűlésükön pontokba foglalták demokratikus követeléseiket. Hatásukra és a poznańi munkásfelkelés hírére a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói október 22-én nagygyűlést rendeztek az egyetem aulájában. Itt elhatározták, hogy másnap délután 3 órára a lengyel néppel szimpatizáló tüntetést hirdetnek a budapesti egyetemistáknak és főiskolásoknak. A demonstráció helyszíneként a lengyel–magyar barátságot jelképező Bem József szobrát jelölték meg. A diákgyűlés elfogadta az egyetemisták híres 16 pontos követeléseit is, amelyek független, demokratikus Magyarország-képükkel már jócskán túlmutattak a pártellenzék antisztálinista elképzelésein. A felhívás első pontja a szovjet csapatok kivonását szorgalmazta. Este a diákok képviselői megpróbálták beolvastatni a rokonszenvtüntetés hírét és a 16 pontot a Magyar Rádióban, az utóbbit azonban a rádió vezetői megtagadták.

Az 1949-es alkotmány úgy intézkedett, hogy a régi közigazgatási szervek helyett, szovjet mintának megfelelően megyei, járási, városi, községi, s a városokon belül pedig kerületi tanácsokat kell választani. A tanácsrendszerre való áttérés keretében módosult az ország közigazgatási rendszere. Az 1923-ban kialakított 25 vármegyét 1950. január 1-jei hatállyal 19 megyévé alakították át...A kiépült kommunista állam által felépített terrorrendszer eszköze a Belügyminisztériumnak az a testülete volt, amelyet előbb Államvédelmi Osztálynak (ÁVO), majd később Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) neveztek...

Az 1956-os forradalom során a Parlamentnél történt sortűzben máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét. A téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök”. A különböző források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig mennek el.

Október 23. az év 296. (szökőévekben 297.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 69 nap van hátra. Névnapok: Gyöngyi, Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind. Események, születések, halálozások, ünnepek.

Mozi-DVD.hu - Szamárköhögés DVD - 1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak... Szereplők: Garas Dezső, Hernádi Judit, Törőcsik Mari, Tóth Marcell, Kárász Eszter, Eperjes Károly, Fehér Anna, Végvári Tamás, Reviczky Gábor - Rendező: Gárdos Péter

Magyarországi - Programok, rendezvények, fesztiválok - 2009. október 23.

Egykori MTI-sek, a forradalom napjaiban Budapesten vagy vidéken dolgozó kollégáink elevenítik fel személyes élményeiket, jó néhány, talán még a korral foglalkozó történész számára is érdekes információval szolgálva. Bauer Sándor, Farkas Tamás, Hoffmann György, Nagy Lajos, Solymár József.

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

1989. október 23-án, a déli harangszó után, az Országház nevezetes erkélyéről, a köztársasági elnöki funkciót akkoriban gyakorló Szűrös Mátyás az egész Kossuth teret betöltő, lelkes tömeg előtt kikiáltotta a köztársaságot.

Mozi-DVD.hu - Szabadság, szerelem - magyar film 2006, történelmi, dráma. Az Andy Vajna és Joe Eszterhas nevével fémjelzett film az 1956-os forradalmi eseményeket mutatja be az ugyanebben az időben zajló melbourne-i olimpián versenyző magyar vízilabda válogatott sorsán keresztül.

A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, amely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra. A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, és sok kisebb parancsnok volt.

Kertész Ákos egyszerre kedvesen romantikus, olykor mulatságos, izgalmas, sodró lendületű regénye végső kicsengésében megrázóan tragikus képet fest az 1956-os forradalom és fölkelés kamaszáldozatáról. Egy harcoló kamaszcsapat igaz történetében a Nap utcai fiúk életével, hiszékenységével, bátorságával, és sokszorosan fájdalmas halálával állít maradandó emléket a huszadik század második fele Nagy Magyar Ábrándjának. A mi hazai, sőt, pesti kisvilágunkból ki sem lépve világméretű problémát érint: a kamaszok, a gyerekek fölhasználhatóságát a világpolitika fegyveres összecsapásaiban. És őket a legkönnyebb föláldozni...

Hazánk első és eddig egyetlen 1956-os forradalom és szabadságharcos múzeumát Kiskunmajsán a Corvin köz volt főparancsnoka, Pongrátz Gergely alapította. Miután a rendszerváltás után kényszerű száműzetéséből 1990-ben hazatért, egyik legfontosabb célja volt, hogy létrehozzon egy olyan kiállítást, amelyben megtekinthetők az 56-os forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó dokumentumok, ereklyék, fotók. A múzeum épületét tanyasi iskolának építették a két világháború között Klebelsberg Kunó minisztersége alatt. A múzeum 1999-ben nyílt meg, udvarán egy T–55-ös harckocsi látható. Két kiállítási terme van. Ezekben korabeli relikviák: zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, szabadságharcosok képzőművészeti alkotásai, egyéb személyes tárgyaik láthatók.

Mozi-DVD.hu - A temetetlen halott - Nagy Imre naplója DVD. A Kossuth-díjas Mészáros Márta filmrendező filmjében Nagy Imrének állít emléket, szubjektív szemszögből bemutatva életét az 1956-os eseményektől a kivégzésig, majd utóéletét napjainkig.

A nemzeti hírügynökség archívumából az adott nap legfontosabb eseményeiről szóló tudósításokat emeltük ki, de idézünk olyan anyagokból is, amelyek ugyan nem fontos közéleti eseményekről szólnak, de jól jellemzik az akkori hangulatot, tükrözik az életkörülményeket, valamint az akkori sajtóviszonyokat. Szemlénkben részleteket közlünk – a szigorúan meghatározott vezetői kör számára készített - bizalmas jelentésekből, amelyekben az MTI a magyarországi történések nyugati visszhangját dolgozta föl. (Archívumunkból a november 4-től 13-ig tartó időszak hírei teljesen hiányoznak. Közvetett forrásokból is csak három nap (5, 9, 12) néhány hírét sikerült fellelni.)